MaPetite fórum

Anita óracsörgésre ébredt a Kárhozottak Cirkuszában. Gyorsan lenyomta és az oldalára fordult. Egyedül volt, de még érezte Jean-Claude kölnijének illatát a selyem-ágyneműbe ivódva. Az arcához emelte és mélyen beleszívott.
Ekkor kopogtak az ajtón.
- Ki vagy? – szólt ki és már elő is húzta párnája alól a Firestart.
- Csak én vagyok.
Anita leengedte a stukkert és feljebb húzta magán a takarót.
- Gyere be, Jason!

Jason ruházata idegen volt rajta, legalábbis ami Anitát illeti. Ritkán látta még ennyire kicsípve. Most azonban fekete, szolid öltöny volt rajta, világoskék ing és fekete nyakkendő, haja hátrakötve.
- Jean-Claude kérte, hogy menjek el egy állásinterjúra. Tudod, ilyet még sohasem mondott. El tudnál velem jönni?
Miután nagy szemekkel meredt vámpírja kérésére és eredményére a vámpírvadász, bólintott, egy kurta igen után pár perc némaság kúszott közéjük. Jason közelebb lépett az ágyhoz.

-Minden rendbe Anita?-Kérdezte aggódva.
-Persze...Mikorra kel menned?
-Hát már jó lenne elindulni- Látszott rajta hogy a legtovább húzta az időt..Nem is csodállom, Jean-Claude meg az új ötletei. Inkább csöndbe maradok mielött én is kapok valamit.
-Akkor sietek.
-Köszi. Nathanielt akartam hívni de nem ért rá.- Elöttem nem kell mentegetőzni, tényleg nagyon nem akarhatta ezt az egészet.Nathanielt meg én küldtem el.
-Semmi baj, szívesen elmegyek veled. Hova is mész interjúra?-Én gyanakvó? Soha

-Egy nagy rendezvényszervező céghez keresnek az igazgató mellé asszisztenst - felelte Jason egy sóhaj kíséretében-Jean-Claude szerint pont megfelelő lenne nekem a dolog.
Anita, ha akarta, ha nem, kénytelen volt valamelyest egyetérteni az ében hajú vámpírúr megállapításával: a szőke kisfarkasnak elég komoly gyakorlata volt már a szervezésben és abban, hogy legyen minél jobban "főnöke" segítségére.
-Azonnal indulhatunk, csak magamra kapok valamit - bólintott a nő, majd a ruhái számára rendszeresített szekrényhez sétált, és próbált egy minél kevésbé jean-claude-os darabot kifogni a főképp a vámpír által összeválogatott selyem-bársony tömegből.

-Azért meglátszik,hogy nem én rendeztem be a szekrényed. - mosolygott Jason ravaszkásan.
-Hát igen,értem én,hogy Jean-Claude imád ezekben a... - kereste Anita a megfelelő szót,mikor éppen egy fodros-bodros,csipkés inget vett le a vállfáról - "gyönyörűségekben" látni,de azért igazán lehetne itt egy farmer,vagy kényelmes ruha. - fordult Jason-höz,aki kajánul vigyorgott rá.Kezdett rájönni,hogy ezzel a megállapításával utalni akart valamire.De mivel még reggel volt és nem volt jobb ötlete rákérdezett:
-Miért te milyen cuccokat pakoltál volna be??
-Áh,semmi különös..csak olyan dolgokat amikben szívesen látnálak... - vigyorgott ha lehet még jobban,mint az imént.Blake kezdte érezni,hogy ennek nem lesz jó vége,de azért csak rákérdezett:
-Pontosabban?

- Khm... Szerintem nem akarod tudni - köhintett színpadiasan Jason, Anita tűréshatárát feszegetve.
- Na ide figyelj Jason! Reggel van. Még nem döntöttem magamba minimum fél liter kávét sem. Ezek után ne akard, hogy vevő legyek a poénjaidra.
- Oké-oké! - tartotta fel a fiú a kezét védekezés képen, miközben huncut félmosoly ült az arcán.
Anita megborzongott és arra gondolt, hogy most mennyire nem szeretné tudni, hogy mi jár Jason fejében.
- Hess! - tellegetett az ajtó felé Anita.
- Ugyan Anita! Ne röhögtess! Láttalak már ruha nélkül - vigyorgott Jason.
Anita azon gondolkozott, hogy milyen jól esne neki, ha letörölhetné a vérfarkas arcáról ezt az idegesítő vicsort.

-Rendben!Kimegyek!De ha lehet siess mert elkesunk.-komolyodott el Jason
-Akkor menj mar!-bamult ra Anita aztan nehany ruhadarabot dobalt az agyra.
Jason eltunt az ajto mogott Anita pedig oltozkodni kezdett.
A tukor elott allt,mar csak a voros ruzs hianyzott mikor valaki hirtelen berontott.
Anita ijjedtem fordult az ajto fele:
- Megijjesztettel!-fujta ki a hirtelen ijjedtsegtol bennrekedt levegot.
- Nem alt szandekomban.-mondta Jason – de egy no keres.Nagyon ki van borulva.Most Damian nyujt lelki tamaszt neki.
- Ki lehet az?
- Nem tudom nem ismerem.Gyere nezd meg .
- Mondott valamit?
-Nem sokat, csak azt hogy Anitat keresi.
Anita idegesen kirohant a szobabol,amint kiert elakadt a szava.:
- Catherine..?